Az épületburok szigeteléséből adódó energia megtakarítási lehetőség legfőképpen a transzmissziós veszteségek és a kapcsolódó fűtési energiaigény csökkenésének köszönhető. Többszintes épületek esetén a leginkább a homlokzatok felelősek a veszteségekért, míg alacsony épületeknél a tető és a földszinti, illetve pinceszinti padló szerepe is jelentősebbé válik.

Hőszigeteléssel nemcsak a síkfelületek hőátadása csökken, hanem a hőhidak (szerkezeti csatlakozások elemeknél, ablakkereteknél, falsarkoknál, stb.) hatása is nagymértékben mérséklődik. Az épület típusától függően ez utóbbi nagymértékben lehet felelős az összveszteség egy komoly részéért.

A különböző épületelemek utólagos szigetelése (falak, pince, tető, stb.) különböző technológiát igényel és mindegyik esetet más műszaki korlátok és pénzügyi mutatók jellemeznek.

Külső falak: legkedvezőbb megoldás a falszerkezet külső hőszigetelése. A felület burkolata általában vékony, hálóerősítésű vakolatréteg. Homlokzati védőburkolat (pl. tégla, kerámialap) szellőző légrésekkel kiegészítve még ennél is előnyösebb, ám költségesebb is. Néhány esetben azonban nem megoldható a homlokzat külső szigetelése. Ilyen példa a műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületek homlokzata is.

A fűtetlen tereket határoló falak hőszigetelése, pl. fűtetlen lépcsőházak esetén, kevésbé hatékony, ám adott esetben lehetséges megoldásként szóba jöhet.

Nyeregtető: a lehetőségek a tető állapotától függenek. A szigetelést általában a szarufák közé helyezik el belülről. A hőhídhatás kialakulását minimalizálandó ajánlott a szigetelést két rétegben felrakni úgy, hogy a második rétegben a lécek merőlegesek legyenek a szarufákra.

Lapostető: a megoldás az időjárásálló réteg állapotától és a tető lejtésének adottságaitól függ. A szigetelést az időjárásálló réteg alá és 10 fölé is el lehet helyezni. Ebben az esetben a felújítási mód nagymértékben függhet az épületszerkezetek terhelhetőségétől.

A tető alatti födém: amennyiben a padlásteret nem fűtik, a szigetelést vízszintes síkban le lehet helyezni a födémre. Ez gazdaságos megoldás, mivel az elhelyezés egyszerű, lehetőség van viszonylag olcsó anyagok felhasználására.

Pincefödém és árkádfödém: a szigetelőanyagot a pince mennyezetére alulról kell rögzíteni.

Külső hőszigeléssel együttjáró előnyök:

• Csökken a hőhídhatás: nem történik állagkárosodás, nem alakul ki penész.
• A lakók hőérzete javul: magasabb lesz a belső felületek hőmérséklete, így alacsonyabb lehet a léghőmérséklet.
• A szerkezet hőtároló képessége növekszik: kisebb hőingás a belső térben, kedvezőbben hasznosítható a téli napsugárzás.
• A teherhordó szerkezetek védelme: a fagyhatás és az esővíz beszivárgás kockázata csökken.
• Lehetővé válik kisebb gépészei készülékek beépítése: elegendő egy kisebb teljesítményű fűtési rendszer és kisebb méretű radiátorok is.
• Megnövekszik az épület élettartama.

Kockázatok:

• A hőhídhatás megnövekedhet azoknál a különleges illesztéseknél, amelyek nehezen szigetelhetőek, pl. erkélyek födémrészeinél.
• Egyes esetekben, páraeloszlási problémák léphetnek fel: páralecsapódás, állagromlás, penészképződés; azonban ezek a kockázatok elkerülhetők hozzáértő tervezéssel és kivitelezéssel.

A komplex felújítás mellett szóló érvek:

• Az épület elemeit egyenként is fel lehet újítani, ám a hőhídhatás lehető legkisebb szinten tartása érdekében a legjobb megoldás, ha minden elemet egy időben látunk el utólagos szigeteléssel.
• Ha az ablakokat az utólagos szigeteléssel egyidőben cserélik le, akkor lehetővé válik azok hőhídmentes beépítése azáltal, hogy a homlokzati szigetelés rátakar a keret külső felületére.
• A számított energia-megtakarítást csak akkor lehet elérni, ha a fűtési rendszer szabályozható és az alacsonyabb hőszükséglethez van illesztve. Nem szabályozható fűtési rendszer esetén a felújított épület túl lesz fűtve, illetve a bent tartózkodók túl gyakran fogják kinyitni az ablakokat.
• Amennyiben a fűtési rendszert korszerűsítik és szabályozhatóvá teszik, az épületburok csak évek múlva kerül felújításra, akkor a fűtési rendszer újabb átalakítást igényelhet, amely többletköltséget jelent. Ugyanazt az energia megtakarítást több munka árán és nagyobb költséggel tudják csak elérni, ha az intézkedések nem egyszerre és nem integrált módon történnek.

Ajánlott együttes intézkedések:

• Külső épületburok utólagos hőszigetelése.
• Ablakok és külső ajtók cseréje.
• Szabályozható fűtési rendszer megvalósítása.
• Amennyiben az eredeti fűtőtestek megmaradnak, akkor ajánlott az atmoszférikus kazán lecserélése kondenzációs rendszerűre (ebben az esetben a külső hőszigtelést is ajánlott egyidőben elvégezni).

Forrás: www.kvvm.hu Pro Energia Alapítvány: TANULMÁNY AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI HATÉKONYSÁGÁT ELEMZŐ SZOFTVER KÉSZÍTÉSÉHEZ

Regisztráció, vásárlás